Üdvözöljük utasainkat!
„All the world’s a stage”, avagy „színház az egész világ” és mi most egy új színdarabot kezdünk a város díszletei között. A színpad kész, a színészeink készek, fény és hang már van. Kellő dramaturgiai elem, mesteri rendezés és el is jutunk oda, ahova szeretnénk.
(Fotó: 427h)
Van egy alaphelyzetünk és ez a közlekedés. Nem akármilyen közlekedésről lesz szó, hanem a kötött pályás közlekedésről. Városi közlekedés talán egyik legnagyobb résztvevőjéről, a villamosról és annak a járművezetőjéről. Bemutatásra kerül a mi munkánk egy-egy sarkalatos pontja. Beszélgessünk a balesetmegelőzésről és a tudatos közlekedésről.
Vigyünk némi bonyodalmat a történetbe. Vegyük elő sérelmeinket mind a két oldalról, és tegyük fel ezeket a lapokat egymás mellé. Írjuk fölé, hogy attól függ és beszélgessünk azokról a kérdésekről amik naponta előkerülnek:
- Miért csukta be előttem az ajtót?
- Miért nem indul el időben?
- Miért csönget rám? Nem állok olyan közel!
- Miért veszélyezteti magát?
- Futottam! Nem várt meg!
- Késik! Miért késik már megint?
- Mi a francért csöngetsz? Nem látod, hogy még bőven átfértem előtted?!
(Ki találják vajon ezek a kérdések kinek a szájából hangozhattak el? Felismerik a szereplőinket?)
Bontakozzunk ki és vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket, mind a járművezető oldaláról, mind az utas oldaláról. Ha szeretné tágítani a tudását és érdekli a másik oldal, akkor hát induljon a fal, beszéljük meg ezeket kulturált körülmények között. Tanuljunk egymástól és építsük fel közösen valamit, ami a tudatos közlekedés alapjaira támaszkodó biztos pontot nyújtó menedék lesz mindenki számára.
Legyen kevesebb baleset, legyen kevesebb dynomen* helyzet, legyen kevesebb fölösleges konfliktus!
Jön a kukac!
