Kezdjük az elején. Nagyjából a gondolatmenetet is próbálom úgy felépíteni, hogy az alapok meg legyenek, és ne kelljen hivatkozásról, hivatkozásra mennünk majd a későbbiekben, ezért ez a bejegyzés talán kicsit rövidnek is tűnhet majd. A villamosnak is, mint általánosságban nézve mindennek, megvan a pontos meghatározása.

„A villamos olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.”

 (Fotó: 427h)

Ezzel, viszont egy kicsit előre is rohantunk, mert fontos még egy kis apróság. Tudja valaki mi az a jármű? Bizony ennek a fogalomnak és megvan a pontos meghatározása:

„Közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.”

A fenti kettő idézet a Kresz 1. függelékéből lett szó szerint idézve. Igen a villamosra is vonatkozik a Kresz. Sok újat ezzel nem árultam el, hogy akik részt vesznek a közúti közlekedésben, nekik elsősorban a Kresz szabályai a mérvadóak. Ezen felül természetesen vannak még szabályok, amik csak ránk vonatkoznak. A másik szabályrendszer az úgy nevezett „F.1.-F.2. Számú jelzési és forgalmi utasítás közúti vasutak számára”. Ez a szabályrendszer kiterjed valamennyi közúti villamosvasúti pályahálózatra, telephelyre, javítótelepre. Röviden tömören azokra a helyekre, ahol a Kresz nem rendelkezik, de valamilyen úton-módon szabályozni szeretnénk ott a közlekedést.

Most akkor közút vagy vasút? Közúti vasút!

Itt be is került kettő olyan fogalom, ami miatt már jól látszik, hogy a villamos miért is mostohagyermek a közlekedésben. Egyszerre vagyunk valahol közúti illetve vasúti közlekedők. Mondhatjuk úgyis, hogy mi vagyunk a határ, a közút, és a vasút között.

Oké, most már nagyjából kezd körvonalazódni mi is az a villamos. De mióta létezik itthon?

Villamos közlekedés Budapesten, ami valós villamos közlekedés volt és már nem lóvasúttal történt lebonyolításra, emlékeim szerint 1887. november 28.-án került átadásra a Nyugati pályaudvar előtt. Ez egy rövid kis négy megállós szakasz volt (1 km hosszú) és Európát tekintve a belvárosban nálunk volt először „villamos forgalom”. Valahol itt kezdődött.

(MTI-fotó: Reprodukció)

Ma már sokat megtépázott villamos közlekedésről beszélünk. Volt, amikor fénykorát élte és mindenhova is villamos közlekedett. Aztán az autók elkezdték kiszorítani a villamosokat.  Néhol teljesen eltűnt ez a közlekedési forma, valahol csak viharverten, de megmaradt. Ma úgy látszik, hogy megint fejlődésnek indult a villamos közlekedés.

Ha tetszett a bejegyzés és kíváncsi vagy mi lesz még az oldalon, látogass el a facebook oldalunkra, ahol minden történésről beszámolok majd.